Parazitaevő nyelv.

parazitaevő nyelv

A fák ágain és gallyain — mihelyt a Dapdrof déli féltekéjén a tavasz újra életre hívta a növényeket —, zöld levélnyelvek bújtak elő, s a táj hamarosan úgy nézett ki, ahogyan egy imbecillis földi gyerek képzelné el és rajzolná le a karácsonyfát. Nem mintha a Dapdrofon a természet barátságosabb lett volna, mint másutt. Még a déli félteke fölé küldött meleg légáramlatokat is átitatta az északi, jeges monszun nedvessége.

Az öreg Aylmer Ainson gravitációs mankójára támaszkodva megállt az ajtóban, ráérősen megvakarta a feje búbját, és a rügyező fákra bámult. Még a legkülső, vékony gally is csak alig rezdült, pedig makacs szél fújt.

Ezt az ólom-effektust a gravitáció okozta; a gallyak, mint minden más a Dapdrofon, háromszor súlyosabbak voltak, mint a Földön. Ainson már régen hozzászokott ehhez a jelenséghez. A teste is ehhez igazodott: válla legömbölyödött, melle behorpadt. Ezzel összhangban az agya is eltompult.

Szerencsére nem kínozta az erős vágy, hogy visszanyerje egykori fiatalságát, mint ahogy ez az érzés a középkorúság első éveiben a legtöbb embert sújtja. A zsenge, zöld levelek rezdülése is csak enyhe nosztalgiát ébresztett benne, már csak halványan emlékezett vissza az áprilisi parazitaevő nyelv jóval érzékenyebb lombozat alatt elmúlt gyermekkorára — az a szellő most legalább száz fényévnyire fúj innen.

Brian W Aldiss - Sötét Fényévek | PDF

Neki joga van itt állni az ajtóban, és élvezni az embernek kijáró legnagyobb luxust, az eltompult értelmet. Lustán figyelni kezdte Quequót, a nőstény jutodot, aki a salátaágyások között az ammpfák alá igyekezett, hogy megmártózzon a híg sárban. Az ammpfák örökzöldek, nem úgy, mint az Ainson környezetében található többi fa.

Lombkoronáik tetején hatalmas, négyszárnyú, fehér madarak pihentek, akik mihelyt Ainson rájuk pillantott, úgy döntöttek, hogy továbbállnak és mint óriás pillangók, árnyékaikat a házra vetve, széles szárnycsapásokkal rebbentek fel. De árnyékaik már ott voltak a házon.

parazitaevő nyelv körömféreg egy felnőtt tüneteiben

Engedelmeskedve a művészi munka iránti, száz évenként talán egyszer fellobbanó igényüknek, Ainson barátai hebehurgya összevisszaságban a felszálló madarak rajzaival törték meg a fal fehérségét.

Ez a minta olyan hatást keltett, mintha a madarak tartanák meg az alacsony oromzatú házat a gravitáció ellenében; de ez csupán a látszat volt, hiszen ez a tavasz megroggyanva találta a neoplasztik gerendázatot, a falakat pedig úgy, mint amik térdre akarnak rogyni.

Ez már a negyvenedik nyár volt, amit Ainson a Dapdrof földjei fölött elszállni látott. Még a trágyadomb parazitaevő nyelv bűze is hozzátartozott az otthonához. Amint belélegezte, parazitaevő grorgja a lábához dörgölte a fejét; Ainson lehajolt, és megcsiklandozta a gyíkszerű teremtmény koponyáját, mintegy viszonozva az üdvözlést. Sejtette, hogy mit akar a grorg, de a napnak ebben az órájában, amikor még csak az egyik nap kelt fel, túlságosan hűvös volt ahhoz, hogy csatlakozva Snok Snok Karnhoz és Quequo Kiffulhoz, grorgjával együtt ő is meghemperedjen a pocsolyában.

Szokatlan módon a parazitizmus

Bemegyek és lefekszem — mondta Snok Snoknak jutod nyelven. A fiatal jutod felpillantott, és két végtagját széttárta annak jeléül, hogy megértette. Ez örvendetes. Ainson még negyven évi tanulás után is rejtélyekkel telinek találta a jutod nyelvet.

Nem könnyű eltalálni a megfelelő füttyöt: neki csak egy hangképző szerve van parazitaevő nyelv Snok Snokkal, akinek nyolc. Meglóbálta a mankóját, és bement a házba. Nem valami hatékony mechanizmus ez az emberlábú.

parazitaevő nyelv kerekféreg tüneteinek diagnózisa

Megfigyelhetted, hogy sokkal lassabban mozog, mint azelőtt. Ő maga is panaszkodott emiatt. Ezt a jelenséget egyre gyakrabban nevezi fájdalomnak. Ez a párbeszéd jutod nyelven folyt, miközben Snok Snok nekivetette a hátát anyja hatalmas, szimmetrikus testének, és belemerült a híg sárba. Grorgjaik rájuk másztak és csapkodni, nyaldosni kezdték őket.

A bűz, hála a nap gyenge sugarainak, pompás volt.

Mokritsa, a nyelv elfogyasztása: leírás, jellemzők

A vastag sárba pottyantott ürülék értékes olajat tartalmazott, amely a bőrükbe ivódva bársonyossá tette azt. Snok Snok Karn már felnőtt jutod volt, izmos példánya a Dapdrof nehézkes világán uralkodó fajnak. Pontosabban felnőtt volt már, de még semleges nemű: lelki szemeivel azonban már látta önmagát, amint néhány fordulat múltán fejlett hímként feszít társai között. Úgy változtatja majd a nemét, ahogy a Dapdrof váltja a napjait. Az eseményre, amikor a periódusváltás energiavesztesége felfüggeszti a bolygó pályájának stabilitását, Snok Snok már jó előre felkészült.

Hosszú gyermekkorának java része azzal telt el, hogy nagy figyelemmel erre az eseményre készült. Quequo mestere volt minden tudománynak, így a lélektáplálásnak is; amikor Emberlábú Ainson harmadmagával ide érkezett, elvonult velük, hogy átadja nekik hatalmas tudásanyagát. Snok Snok bágyadt mozdulattal kinyújtotta egyik végtagját, összekotort némi parazitaevő nyelv, meg sarat, és a mellére kente.

Azután szokása szerint az anyja hátára lötybölte az egészet. Parazitaevő nyelv — vagy emberlábúnak — Ainsont hívták, az esod pedig a bolygó stabilitásának időleges elvesztésére való felkészülést jelentette. Újra kell próbálkoznunk. Mindketten úja meg kell próbálnunk.

Welcome to Scribd!

Komoly problémát jelenthet a számára, ha nem készül fel — hirtelen kerülhet át a dögállapotba. De biztosan hasonlóképpen játszódik le mindez az emberlábúak bolygóján is. Amikor nem kapott választ, mert a grorgok heves futkározásba kezdtek az anyja hátán, Snok Snok elfeküdt, és arra gondolt, hogy a Dapdrof hamarosan elhagyja mostani napját, a Sáfrány Parazitaevő nyelv, a Sárga Mélabú kedvéért. Nehéz időszak lesz, de neki most kell hímmé, vaddá és kitartóvá válnia.

Azután majd az Üdvözítő Fehér következik, a vidám csillag, a nap, amely alatt született és amelynek lusta, de vidám természetét köszönhette ; az Üdvözítő Fehér alatt alkalma lesz az anyaság örömeit élvezni.

Nevelheti, tanítgathatja majd a saját fiát.

Woodlice emésztő nyelv: leírás, jellemzők

Ó, de ha alaposan belegondol, az élet csodálatos. Az esod prózai dolognak tűnhet bárki számára, de nem Snok Snoknak, jóllehet ő csak egy vidéki fiú volt, nem kapott, sosem állt szándékában a papsághoz csatlakozni és a távoli csillagbirodalmakba repülni.

parazitaevő nyelv szénhidrátot fogyasztó parazita

Ő tudta értékelni a természetet. Még a nap melegét is, mely szétáradt nyolcszázötven font súlyú testében, és amit költői parafrázisokkal sem volt könnyű leírni. Az oldalára fordult, és ürülékét a trágyalébe eresztette, mintegy parazitaevő nyelv iránti tisztelete jeléül.

Így szokta viszonozni azt is, ha valaki a ganéjával megtisztelte őt.

Szokatlan módja a parazitizálásnak

Miért nem mégy, és beszélsz azzal az emberlábúval? Tudod, mennyire szórakoztatóak a csillagbirodalmakról szóló meséi. Az anya tétovázott, mielőtt válaszolt; átkozottul nehéz volt megadni a választ, mert az a két világ közt fennálló viszonyt is tükrözte.

Azt mondta: — Az igazságnak egyszerre több arca is lehet. Snok Snok ezt elengedte a füle mellett.

Azt viszont te mondtad, hogy parazitaevő nyelv a találkozásból még baj lesz. Ahogy Snok Snok mondta, ez parazitaevő nyelv találkozó azon a bolygón játszódott le, amelyiket a rajta élő faj Grudgroddnak nevezett.

Ha más bolygón esett volna meg, más szereplőkkel, bizonyára más lett volna a végkifejlet is. Ha valaki… De nincs értelme a lehetőségeket firtatni. Csak annyit jelenthetünk ki, hogy az események az emberek és a jutodok között így és így alakultak. Ez az elbeszélés igyekszik a lehető legkevesebb kommentárral elmondani ezeket az eseményeket az olvasóra bízva, hogy Quequo kire nézve tartja érvényesnek a szavait, az idegenekre, vagy az emberekre: az igazságnak annyi arca van, mint a hazugságnak.

A Gruddgrodd toleránsnak mutatkozott az első jutodokkal szemben, akik felkeresték. Egy jutod csillagbirodalmi bárka szállt le az egyik tágas völgyben, amely barátságtalan, sziklás és hideg volt, és szinte teljes hosszában térdig érő bogánycskóró borította, parazitaevő nyelv mindazonáltal egyáltalán nem hasonlított a Dapdrof északi féltekéjének más, alig ismert tájaira.

Néhány grorgot küldtek ki a zsilipajtón át, akik fél óra múltán parazitaevő nyelv, de lihegve tértek vissza. Fáradtak voltak, de a hely lakhatónak bizonyult. Ünnepélyesen szemetet lapátoltak a felszínre, azután a Szent Kozmopolita a termékenység egyetemes mozdulatával kiszórta ürülékét a zsilipajtón. A kozmopolita még mindig vonakodva kilépett a hajóból, három politája követte, és a bolygót a Tripla Nap bolygójává nyilvánították.

Négy fiatal papocska azon serénykedett, hogy a folyópart szélén egy kör alakú területet megtisztítson a bogánycskórótól. A művelethez mind a hat végtagjukat igénybe vették, fürgén mozogtak. Ketten a földet merték a körből, azután az egyik oldalon hagyták, hogy a víz belészivárogjon, majd undorító, egyre sűrűbb latyakká taposták az egészet. A kozmopolita a növekvő dagonya peremén állva, hátsó szemeivel unottan figyelte a műveletet és még soha nem tanúsított hévvel vitatkozott arról, hogy mennyire előnyös, vagy hátrányos egy jutódnak olyan bolygón leszállni, amely még nincs a Tripla Naphoz csatolva.

Parazitaevő nyelv három polita tőle telhető hévvel vett részt a vitában. Egyik végtagját felfelé nyújtotta, a felhők mögül hidegen leskelődő mályva színű csillag felé, mely onnan akkorának parazitaevő nyelv, mint az ammpfa gyümölcse. És mit szól hozzá az Üdvözítő Fehér?

Vajon hibánknak rója fel majd a Sárga Mélabú?

tartozó fajok

Nem, nem, barátaim, ez a mályva színű nyomorúság idegen tőlünk, csak vesztegetjük rá a matériát. Az első polita azt mondta: — Minden kimondott szavad kétségbevonhatatlan.

De nem egészen saját jószántunkból vagyunk itt. Mi belekeveredtünk a csillagbirodalom legnagyobb felfordulásába, amely több ezer fordulattal visszavetette a fejlődésünket. Ez a bolygó a legközelebbi kikötőnkké válhatna.

Lásd még