A férgek laposférgek, Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis

Örvényférgek Turbellaria Felépítése: A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok.

Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgekteste különböző méretű ízekre tagolódik. A testüreg nélküli állatokhoz képest pl.

A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám. Az örvényférgek külső paraziták ki szerint csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek.

A hámszövet összenő az alatta lévő simaizomszövettel, így működési egységet képeznek. Ez a bőrizomtömlő.

A laposférgek ennek segítségével féregmozgást végeznek, bár egyes csoportoknál ez teljesen visszafejlődik az élősködő életmód következtében.

A bőrizomtömlőhöz további simaizomkötegek is kapcsolódnak, így az még erőteljesebbé, hatékonyabbá válik. Táplálkozás: Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki.

Laposférgek Fasciola Hepatica Cercaria A képen a közvetett fejlődésű mételyek közé tartozó májmétely cercaria farkos lárva lárvája látható.

A bélcsatorna a férgek laposférgek szakasza az elő- és a középbél. A táplálék a szájnyíláson át jut be agaratba, onnan a középbélbe, ahol tulajdonképpen megtörténik a táplálék emésztése. De már az előbélben is történik sejten kívüli előemésztés.

Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok. A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított. Kültakarójuk epidermisz elsődlegesen csillós, de az élősködő fajoké másodlagosan csillótlan, szinciciális szerkezetűúgynevezett neodermisszé egyszerűsödött Bevezetés. Testfalizomzatuk rendszerint három: külső körkörös cirkulárisbelső hosszanti longitudinális izomrétegből áll Állatrendszertan.

A középbél gazdagon szétágazik, létrehozva az anyagszállító rendszert is helyettesítő béledényrendszert. A béledények vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot.

A sejtek e felesleges bomlástermékeket ugyancsak a béledényrendszerbe adják le, és a szájnyíláson át jutnak a külvilágba. Az élősködő életmódú laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődik, a tápanyagokat a gazdaszervezetből szívják fel a kültakarójukon keresztül.

Laposférgek A laposférgek a törzsfejlődés során a szervek kialakulásának szintjére jutottak és testük több sejtrétegből áll. Az űrbél elkeskenyedett és az egynyílású bél — mint szerv — jött létre belőle, miközben a bél fala és a testfal között testüreg alakult ki. Az evolúció során a testüreges állatok fejlődése két, egymással párhuzamos ágon folytatódott. Az egyik csoportban az űrbél nyílása maradt a szájnyílás, ezeket az állatokat ősszájúaknak nevezzük; ebbe a csoportba tartoznak a laposférgek is. A másik csoportnál a szájnyílás nem az űrbél nyílásából, hanem új helyen — általában az űrbél nyílásával ellentétes póluson alakult ki, őket újszájúaknak nevezzük róluk később írunk.

Szaporodás: Kevés kivételtől eltekintve hímnős állatok, nem sok közöttük a váltivarú. Ivarmirigyeik a herék és a petefészkek, melyek járataihoz párzószervek is tartoznak.

A megtermékenyítés minden esetben belső és kölcsönös. A megtermékenyítés után petéket raknak. A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké.

Szerző által felhasznált források:.