Botanikai paraziták. Botanika – Wikipédia
Története[ szerkesztés ] A parafa sejtjeinek rajza Robert Hooke Micrographia c.
Korábban a kolostorok tartottak fenn praktikus okokból gyógynövénykerteket. Az egyetemi botanikus kertek segítették a tudományág oktatását és gyógyító hatásuk demonstrálását. Észak-Európában csak később terjedtek el, pl.
- Egyes, növényeket megfertőző gombák virágokra hasonlítanak, hogy a növény beporzóit saját céljaikra használják fel.
- Tudja, hogy melyik a földkerekség legnagyobb és legbüdösebb virága?
- Parazita növény – Wikipédia
Angliában az első botanikus kertet az Oxfordi Egyetemen hozták létre, ben. Ekkoriban a botanika még mindig csak az orvostudomány mellékága volt.
Hozzászólások
A szintén német Valerius Cordus — halála évében adta ki a botanikai és gyógyszerészeti szempontból egyaránt jelentős Historia Plantarumot, két évvel halála utána pedig megjelent a sokáig használatban lévő gyógyszerkönyve, a Dispensatorium.
Robert Hooke ben mikroszkópjával a parafát vizsgálva fedezte fel a botanikai paraziták, amelyeket később élő növényi szövetekben is felismert. Könyve Adam Lonitzer Herbariumán alapult, és bár kiegészítette magyarországi növényekkel is, ő maga nem volt botanikus. Beythe István — ban összeírta a növények magyar és latin neveit és Stirpium nomenclator Pannonicus Németújváron adta ki.
Fia, a szintén református pap Beythe András Melius könyvére alapozva botanikai paraziták írt egy népszerű füveskönyvet.
Megjelentek az első taxonómiai rendszerek rend, család stb. A korai rendszerek sok esetben mesterséges csoportokba osztották be a növényeket. Ő vezette be a kéttagú latin tudományos neveket, amelyben az első név a nemzetségeta második a fajt jelentette.
AdansonDe Jussieu és De Candolle a virágzaton túl további jellegzetességekkel jellemezte a taxonómiai csoportokat. Ekkoriban az osztályozást pusztán morfológiai alapon végezték, és kényelmi, gyakorlati szempontok vezérelték; miután azonban elterjedt Darwin evolúcióelméletea rokon csoportokat egymás tényleges leszármazottainak kezdték tekinteni.
Keresés űrlap
A század végén Eugenius Warming és más tudósok munkája révén kialakultak a növényökológia alapkoncepciói, rájöttek, hogy a növények társulásokat alkotnak. Christen C. Raunkiær elmélete a növények életformáiról a mai napig érvényben van. Henry Chandler CowlesArthur Tansley és Frederic Clements rájött, hogy a társulások idővel megváltozhatnak, vagyis felfedezték az ökológiai szukcesszió jelenségét.
Clements vezette be a klimax vegetáció fogalmát, amely az adott klimatikus viszonyoknak leginkább megfelelő, legstabilabb társulást jelenti.
Alphonse de Candolle korábbi munkáira alapozva, a szovjet Nyikolaj Ivanovics Vavilov lefektette a biogeográfia alapjait, bevezette a haszonnövények eredetcentrumainak fogalmát, és felderítette háziasításuk folyamatának részleteit. Thimann felfedezte az első növényi hormont, az auxintamellyel be lehetett avatkozni a növények fejlődésébe.
Még több cikk
Frederick Campion Steward kifejlesztette a hormonok által szabályozott növényi szövetkultúra módszerét. Tanulmányozhatóak a növények génjei, az azokról készülő fehérjék, valamint anyagcseréjük részletei. A jelenség kihasználásával egyszerűen lehet tanulmányozni a gének hatásait, azáltal hogy kikapcsolják botanikai paraziták vagy jelzőmolekulákat mint pl.
Uzdravlje i svakom dobro - Antiparazitni Program - Botaniсa line
A modern génsebészeti technikákkal előállított növények vagy szövettenyészetek képesek peszticideketantibiotikumokat vagy egyéb hatóanyagokat termelni.
A nukleinsav-analízis alapján ban újragondolták a zárvatermők családjainak egymás közötti rokonságát.
A soksejtű növényekben és egysejtű algákban valamint a baktériumokhoz tartozó kékmoszatokban zajlik a fotoszintézis folyamata, amely a napfény energiája, szén-dioxid és víz felhasználásával energiahordozó és a szintetikus folyamatokban felhasználható cukrokat állít elő. A növények fontos szerepet játszanak a szén és a víz globális körforgásában, gyökereik megkötik és stabilizálják a talajt, megakadályozva azok erózióját. A tudományághoz tartozik a növények osztályozása és törzsfejlődésének tanulmányozása is.
Dögszagot áraszt, így csalogatja magához a legyeket
Az embriofiták soksejtű algáktól származnak és életciklusokban kisebb-nagyobb mértékben a mai napig megfigyelhető a moszatokban kialakult haploid gametofiton és diploid sporofiton generációk váltakozása. A fejlettebb növényeknél nyitva- és zárvatermők a gametofiton már csak minimális méretű és a sporofitontól csak mikroszkóp alatt lehet elkülöníteni. Ettől függetlenül a botanikusnak készülő egyetemi hallgatókat többnyire megismertetik a gombákkal és fotoszintetizáló egysejtűekkel is.
Mai tudásunk szerint a növények ősi eukarióta sejtek és fotoszintetizáló kékmoszatok botanikai paraziták révén jöttek létre, amikor utóbbiakból kloroplasztiszok lettek. Az etnobotanika a néprajz és a növénytan határán elhelyezkedő tudományág, kutatási területe a növényfajok emberi kultúrákra gyakorolt hatása ma és a múltban. A kloroplasztiszok és botanikai paraziták, a kékalgák kékeszöld klorofill -a és sárgászöld klorofill-b pigmentet tartalmaznak [56].
